Ígértem, hogy bemutatok egy konkrét példát, hogy miként tudja egyetlen helyes meggyőződés akár egy egész ország sorsát megváltoztatni.

    Van egy ország, ami a gazdaságban a tökéletességet és precizitást jelképezi. Talán már kitaláltad, ez Japán. Ma már senki sem kérdőjelezi meg, hogy a japán technika minőségét tekintve a legjobbak közé sorolandó. Ezt már egyszerűen tényként kezeli az egész Világ. Japánnak sikerült kialakítani az egész világ "fejében" ezt a meggyőződést és annyira megerősíteni, annyi referenciát biztosítva ennek, hogy már nem vonjuk többé kétségbe. De nem volt ez mindig így. Vajon hogyan értek el ekkora hatást és mennyi idő alatt sikerült ezt véghez vinniük? Talán genetikailag különböznek az ott élő emberek annyira a többi embertől, hogy ilyen kiemelkedésre képesek? Egyáltalán nem. Kizárólag az országban élő emberek meggyőződései térnek el a máshol élőkétől és ez okoz ekkora globális különbséget. De hogy is lehet ez? Vizsgáljuk meg:

   Alig hatvan évvel ezelőtt a japán gazdaság komoly válságban volt a háború következtében elpusztult ipari bázis miatt. 1950-ben MacArthur tábornoknak köszönhetően Japánba került egy nagyhírű amerikai minőség-biztosítási szakember, Dr. Edwards Deming. A Japán Tudósok és Mérnökök Szövetségének kérésére Deming képezni kezdte a japánokat. Tizennégy alapelvet, valamint egy alapvető meggyőződést tanított meg nekik, ami gyakorlatilag valamennyi olyan döntésnek az alapját képezi, amit a sikeres, nagy multinacionális cégek hoztak és hoznak a mai napig.

   Ez a meggyőződés a következő: ha elköteleződnek az üzleti tevékenységük minőségének állandó, soha véget nem érő növelése mellett, akkor ez napról napra biztosítja a képességet, hogy a világ piacait uralhassák. ( ismerős már neked is milyen erővel bírnak a ha-akkor típusú meggyőződések ) Deming azt tanította a japánoknak, hogy a minőség nem arról szól, hogy megfeleljenek egy bizonyos követelménynek, hanem inkább az állandó tökéletesítés élő folyamata kell, hogy legyen. Különben ha csak elvárások teljesítése a cél, akkor az a szint határt szab a minőségnek és korlátozza a fejlődést. Megígérte a japánoknak, hogy ha ezen elv alapján élnek, akkor 5 éven belül elárasztják a világot minőségi termékekkel és innentől már csak néhány évtized kell, hogy egyike legyenek a világ meghatározó gazdasági hatalmainak. 

  Sokan gondolták őrültségnek ezt a kijelentést, de nem a japánok. Ők igenis betartva ezeket az elgondolásokat kezdtek élni és miután folyamatos visszaigazolást kaptak arról, hogy tényleg állandó minőségi fejlődésen mennek át, és ezáltal erősödik a gazdaságuk, ez elég referenciát biztosított nekik ahhoz, hogy olyannyira megerősítse a hitüket ebben a hiedelemben, hogy olyan erős meggyőződéssé alakult ez minden japánban, amit már soha nem von kétségbe egyikük sem. És ez generációkon keresztül öröklődik és erősödik. Deminget azóta japánban nemzeti hősként tisztelik és 1950 óta a cégek közt kiosztott legnagyobb kitüntetés a Nemzeti Deming Díj.

   1983-ban a Ford Motor Company felkérte Dr. Deminget, hogy tartson egy cégvezetési szemináriumsorozatot. Abban az időben a Ford több milliárdot veszített évente. Amikor Deminget bevonták a cég munkájába, ő azonnal megváltoztatta a vezetés tradicionális nyugati meggyőződését a "Hogyan növelhetjük úgy a termelési volument, hogy közben csökkentsük a költségeket?" és kicserélte a következő kérdésre: "Hogyan növelhetjük tevékenységünk minőségét oly módon, hogy ez a minőség hosszú távon ne kerüljön többe?". Ez után a Ford átszervezte teljes prioritási rendszerét és a minőséget állította a legmagasabb helyre. Három évet követően a megrázó deficit állapotából domináns ipari pozícióba került és 6 milliárd dolláros profittal zárt!

  Hogy tudták ezt elérni? Úgy, hogy bár az amerikaiak frusztráló a japán minőség tudomásul vétele, mégis sokat tanulhatnak belőle. A Ford szerződést kötött egy japán céggel, hogy egyik kocsi-típusuk váltójának a felét ők gyártsák. Deming felügyeletével tesztelték a váltókat és úgy találták, hogy a Ford sebességváltói hangosabbak voltak a japánokénál, gyakrabban hibásodtak meg és küldték őket vissza a gyárba. Itt beigazolódott Deming azon tanítása, hogy a minőség hosszú távon mindig kevesebbe kerül, szemben azzal, amit a legtöbben hittek, miszerint a minőség csak egy bizonyos szintig növelhető, mielőtt meg nem szaladnának a költségek. Amikor a szakértők alapos kivizsgálásnak vetették alá a két gyártmányt, akkor a legkisebb részeire szedték azokat és azt találták, hogy az alkatrészek mindegyike megfelel a szabványnak és semmiféle mérhető különbséget nem találtak a maguk és a japán váltó között. Ekkor laboratóriumi körülmények között mikroszkóp alatt kellett már vizsgálniuk az alkatrészeket, hogy ráleljenek az eltérésekre.

   Miért tartotta magát a japán cég a magasabb követelményekhez? Mert hittek abban, hogy a minőség kevesebbe kerül és nem érték be soha mással, mint a legjobbal. A japán üzletben létezik egy szó, amelyet állandóan használnak az életben. Ez a szó a KAIZEN. Ez folyamatos, állandó, következetes javítást jelent. Gyakoriak az ilyen kifejezések: a gyártósor kaizenje, a személyes kapcsolatok kaizenje stb. Ennek köszönhetően az egész életben állandóan azt keresik, hogy hogyan javíthatnának mindenen. Egyébként a kaizen a fokozatos javítás, az egyszerű javítások elvén alapul. Tudják, hogy a naponta végrehajtott apró finomítások összességükben olyan mértékű javulást eredményeznek, amelyről a legtöbben még csak nem is álmodnak. Elképesztő, de nem meglepő, hogy más nyelvekben a kaizen szónak nincs megfelelője. Amikor egy szót alkotunk, belekódolunk  egy jelentést, ami érzelmeket vált ki bennünk és ezáltal létrehozunk egy gondolkodásmódot. Állandóan használt szavaink képezik annak a szövedékét, ahogyan gondolkodunk. Nem véletlen az sem, hogy az első nyelv, az anyanyelv fogja a struktúráját kialakítani a gondolkodásmódunknak is. Hasonlíts össze egy német anyanyelvű embert egy magyarral! Teljesen más megközelítései vannak a dolgok felé, egész eltérő az a metódus, ahogyan értelmezi a dolgokat.

   Mit tanulhatunk mindebből? Azt a hitet, hogy mind az üzletben, mind a magánéletben mi magunk tartjuk ellenőrzésünk alatt valamennyi döntésünket és így a jövőnket is. Az egyik legfontosabb általános érvényű hit, amit mindnyájan elfogadhatunk, az, hogy sikerünk és boldogságunk érdekében folyamatosan javítanunk kell életünk minőségét a legapróbb változásoktól kiindulva. Ha ezt szem előtt tartjuk és figyelünk az életünkre gyakorolt hatására, részesülünk majd olyan pozitív tapasztalatokban, amik referenciaként szolgálnak majd abban, hogy ebből a hitből egy megrengethetetlen meggyőződésünk alakuljon ki. Létrehozhatunk mi is egy szót, például Következetes Állandó Javítás kezdőbetűiből KÁJ szócskát. Ez válhat egy olyan metaforává, ami életünk alapvető rendező elvéve lehet. Ez nagy fegyelmet igényel, nem lehet csak úgy hébe-hóba követni. Állandó elköteleződést igényel. Lényege a fokozatos, egyenletes kis léptekben történő, folyamatos javulás, amely következetes munkával hosszú idő alatt kolosszális mestermunkát alkot. Ez olyan további meggyőződéseket alakít majd ki benned is, amiknek köszönhetően már mindig a kezedben fogod érezni az irányítást. Mint például:

 "Nem aggódom életminőségem fenntartásáért, mivel minden egyes napon következetesen annak javításán dolgozom." 

  Láthatjuk, hogy akár egyetlen helyes meggyőződés milyen erőt hordoz magában és mekkora változásokat eredményez. Ennek természetesen az ellenkezője is pontosan így igaz, ezért szükséges azzal is foglalkozni. Az előző fejezetben tanultak ehhez kiváló eszközként szolgálnak. Ha elég erős egy meggyőződés, képes szinte bármit felülírni. Ennek egyik bizonyítéka egy úttörő kísérlet, amelynek keretében 100 orvostanhallgatót kértek meg, hogy vegyenek részt két új gyógyszer tesztelésében. Az egyiket, amely piros kapszulában volt, egy szuper élénkítőnek írták le, a kék kapszulásat pedig egy új, fantasztikus nyugtatónak. De a diákok nem tudtak arról, hogy a két kapszula tartalma éppen ellentétes ezzel: a pirosban barbiturátum került, ami egy nyugtató, a kékbe pedig amfetamin, ami erős élénkítő szer. Ennek ellenére a megfigyelt hallgatók felénél olyan fizikai reakciók következtek be, amelyek az ő elvárásaiknak megfeleltek - szöges ellentétben a kémiai reakciókkal, amelyeket ezeknek a gyógyszereknek a testükben okozniuk kellett volna. Ezeknek a diákoknak nem placebót adtak, hanem tényleges erős gyógyszereket. Hiedelmük azonban felülírta ezeknek a testükre gyakorolt hatását. Mint ezt Dr. Beecher megállapította, egy gyógyszer hatékonysága "nem csak a készítmény tulajdonságainak egyenes következménye, hanem nagyban függ attól, hogy a  páciens mennyire hisz az illető gyógyszer hasznosságában és hatékonyságában".

  "Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen" - Norman Cousins

  Ehhez a kis tanmeséhez egy videót is fűzök:

  http://tv2.hu/naplo/video/az-elme-ereje

  Remélem sikerült kellő képen megerősítenem mindenkit abban, hogy hol és miként érhetjük el a személyiségfejlődést a leghatékonyabban és biztosíthatlak, hogy az írásaimat követve a legjobb úton haladsz efelé!

  A következő részben átvesszük, hogy a meggyőződéseinken kívül milyen olyan tényezők vannak, amik nagyban befolyásolják az életünk minőségét és hogy ezekkel mit is tudunk kezdeni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.